Ismerősök hét levél

Édes Zsuzsi! Már-már feledém leveled - Mert a mélyelműség elszórt s könnyen feled, - Azonban rendezvén ma íróasztalom: Reá akadtam s így megválaszolhatom.

Hat lépés távolság

Irigyleni semmit nem szoktam senkitől, Te vagy csak, magadra iríggyé aki től. Te, kit csudás végzet kegyel s hord tenyerén, Elégűlt sziv! Oh, hát mi itt alant szerencséssé teszen: Langyos, polgárias, köznapi érzelem!

Ez a közzétett változatellenőrizve : Pontosság Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A hat lépés távolság-elmélet szerint a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. Az elmélet Karinthy Frigyes -es Láncszemek című novellájában [1] bukkan föl először.

S ki fényes átokúl merész vágyat nyere, Küzd s meghal, - számára nincs itt egyéb csere. Lásd, az én életem izgatott, keserű, Szaggatja májamat egy éhes keselyű; A cél nagy és merész! Mégis gyakran vagyok meghasonlott kedély.

Tompa Mihály: KÉT LEVÉL.

S ha a földet s eget ostromlám hasztalan: A költészet karja közé vetem magam S enyhülök, ha élet, világ s társadalom Ellen haragomat abban kionthatom. Igaz: nagy tért nyertünk pár rövid év alatt, - Bár még nem rontánk le sok gyűlölt közfalat, - S a nőnemnek, amely futvást halad vele, Mindent meghoz lassan a kor jó szelleme.

Kegyelmed, asszonyom, voltak a nagymamák: Anyáinknak már a tekintetest adák; S mi széltiben vagyunk nagyságos asszonyok De hát később, midőn minden cím elfogyott?!

Im az irodalom! Azzal féltékenyen Egyedáruskodott az önző férfinem, Körűlte kétszeres futó árkot vona, S igy lőn hír, dicsőség az ő tulajdona.

Hanem megostromlá sok bátor Amazon, Nyitvák a sorompók, s most ki s be szabadon! Eldob tűt és guzsalyt, s ide gyűl valahány «Szellemdús hölgy» vagyon és «lelkes honleány».

Iwiw-régi ismerősök

Album, naptár, hír- és divatlap egyaránt Szolgálnak toborzó és táborhely gyanánt; A szerkesztő urak, e fehér négerek, Szolgálják s őrzik a páratlan sereget. Semmit se tesz, hogy a kritika még huhog, Kihullt kezéből a ismerősök hét levél sulyok. S ime, mint von s hódit a szellem ereje: Szobaleányom is írónővé leve Rébuszt csinál; - a sakk-talányt megfejti mind Igy nevet s jutalmat nyer lóugrás szerint.

Mit ne küldj tovább a héten? Kamu és aktualitásukat vesztett lánclevelek hiszékenyeknek tm Levelek, melyek a hiszékenysére, néha a butaságra alapoznak, sikerrel. Hirdetés Hirdetés Hirdetés Sajnos nem csak az újszülöttek küldik tovább őket.

De a verset, lyrát megtiltottam neki, Azt irok én; - őtet a próza illeti; Vidéki színügy, vagy levél s más függelék, Hasonló burgenland ismerkedés személyeknek elég. Különben, használom a szerkesztés körűl, Ha majd a «Hölgyderü» világ elé kerül; Iránylap lesz.

Itt hát mégis nyerénk, tagadni nem lehet, De ép olyan fontos kérdés a viselet; Hah! Közös már szür, mellény, pitykés dolmány s egyéb, Oh, az egyenlőség gyorsan előbbre lép! Ki most az utcán a másik után megyen: Fiú, vagy lány amaz? Részünkre minden perc több-több előnyt csikar; A pórias csókot száműzi a szivar Sok előitélet elmúlik és kivesz A házas életben sincsen már annyi fesz Mindezért küzdök én, mint egy nődalia, Mégis mint ver, sebez a rágalom nyila!

Ismerősök hét levél semmi nem képes megtántorítani Vádló s vád nyomorult, kicsinyes, köznapi! Szememre hányják a közlelkek, hogy a ház Engem mint asszonyát, nem dicsér, de gyaláz; Hogy nincs itt szorgalom, rend, nincs jóllét, se csín, Egymásnak láb alatt van benne nagy s kicsiny; Hogy aprós gyermekim vásottak, szennyesek, Ahány, annyifelé hányódik, tévelyeg; Este a konyhában s a kertben alszik el, S gondot rájok csupán a jó Isten visel De kérdem én, hogy e magas tulajdonok, E fényes égi láng, mely keblemen lobog, Azért advák-e, hogy nagycélu ismerősök hét levél Mint dajka s kulcsárné kelljen eltöltenem!?

120 levelet kapott a magányos fiú, aki a karantén idején elköltözött családjával

Ah, mily nép s felfogás! Úr, gondoljon rá, fulda egységes környezet hiány van ott, vagy itt, S ne rontsa lelkemnek szent kínu gondjait!

De ő szellemszegény, nem fogja fel becsem Heves, komor s gyakran elzárkozik magán Gyanúm, hogy ő iszik s játékos is talán. Bár csel, bün, gúny vigyorg reám mindenfelől: Megyek az úton, mit nagy missióm jelöl; Azon más semmi, csak halálom lenne gát! Hanem már késő van