Szabad egy ülésén franciaországban, A francia forradalom kronológiája
Különleges körülmények között az köztársasági elnök egynél többször is összehívhatja a parlamentet. A Negyedik Köztársaság óta csökkentek a parlament jogkörei, de a Nemzetgyűlés még mindig menesztheti a kormányt, abszolút többség által megszavazott bizalmatlansági indítvány útján. Emiatt a kormány általában ugyanolyan pártszínezetű, mint a nemzetgyűlési többség.
A francia forradalom kronológiája
A miniszterelnököt és a minisztereket azonban nem a parlament, hanem az elnök nevezi ki, és nincs rá alkotmányos kényszer, hogy a parlamenti többségből kerüljenek ki.
Ezt az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles De Gaulle vezette be, hogy megelőzze a Harmadik Köztársaság és a Negyedik Köztársaság idején tapasztalt zűrzavaros alkudozásokat.
- Egyetlen lakás schmallenberg
- A francia forradalom kronológiája – Wikipédia
- Közlekedés Franciaországban
- ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a romák Franciaországból való kiutasításáról
A gyakorlatban a kormánytagok a parlamenti többségből jönnek, bár a konzervatív elnök Sarkozy szocialista minisztereket és államtitkárokat is kinevezett. Azt az esetet, amikor az elnök nem ugyanabból a pártból jön, mint a miniszterelnök, kohabitációnak nevezik.
Ilyenkor az elnök vezényli a kormányt. A kormány erős befolyást gyakorol a parlament napirendjére.
Ismét szabad misére menni Franciaországban
A kormány saját sorsát is hozzákötheti valamely jogszabály-javaslatához. Az ilyen javaslatot szavazás nélkül is elfogadottnak tekintik, kivéve ha 24 órán belül születik egy cenzúrajavaslat, amit az ezt követő 48 órán belül elfogad a parlament.
Fokozott készültség Franciaországban
Utóbbi esetben bukik a kormány. Ezt a procedúrát azonban korlátok közé szorította a as alkotmánymódosítás. A jogszabályok kezdeményezésének joga egyébként a Nemzetgyűlésé. A parlament tagjainak mentelmi joga van.
Francia parlament
Szükség esetén vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, amelyek széles jogkörrel vizsgálódhatnak. Ilyen bizottság azonban ritkán áll fel, mivel a parlamenti szabad egy ülésén franciaországban visszautasíthatja az ellenzéki javaslatot vizsgálóbizottság felállítására. Ilyen bizottság létrehozását vagy vizsgálódását az is kizárja, ha a vizsgálat témáját fedő ügyben jogi eljárás folyik.

Vizsgálóbizottság felállítása így megakadályozható ezen az úton is. Története[ szerkesztés ] A francia parlamentet, mint törvényhozást, nem szabad összekeverni az Ancien régime számos parlement nevű testületével, amelyek bírósági vagy bizonyos politikai funkciókat töltöttek be, amelyek tartományról tartományra változtak.
Közlekedés Franciaországban
A parlament szó mai értelme a Semmilyen alkotmányszöveg nem említi, egészen a Negyedik Köztársaság as alkotmányáig. Korábban használatban volt a "les Chambres" megnevezés azaz: a kamarákvagy külön megnevezték valamelyik kamarát.

Általános parlament jelentésű szó nem volt, mint a briteknél. Franciaországban egykamarás, kétkamarás, vagy többkamarás parlamentek működtek, különböző jogkörökkel.