Míg corona, hogy megismerjék egy férfi.


Ferenci Tamás Jelen írásomban megpróbálom a kérdéskör hátterét és tágabb kontextusát bemutatni az olvasóknak, megvilágítva a kérdés tudományos hátterét, nehézségeit.

míg corona, hogy megismerjék egy férfi

Úgy vélem, hogy ezek a kérdések nem lehetnek a tudósok meg politikusok belügyei, a számok áradatában való tájékozódáshoz mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy megismerje a járványügyi, módszertani hátteret, mert csak így lehet értékelni, kritikusan értékelni és értelmezni az elhangzó adatokat. Ez az írás az itt elérhető részletesebb dolgozat rövidített változata. A haláloki statisztikák problémái Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy minden haláloki besoroláson alapuló statisztika közös problémája, hogy ezt a besorolást szinte soha nem lehet jól elvégezni.

A probléma oka, hogy kivételes esetektől eltekintve — egészséges fiatalt elgázol egy autó — egy embernek általában nem egy haláloka van.

Minden tizedik pályaváltó a koronavírus-járvány miatt keres új szakmát

Ez a mostani járványtól függetlenül is igaz, de a Covid is jó példát szolgáltat rá: elveszítünk egy tumoros, cukorbeteg koronavírus-fertőzöttet; ő akkor most mibe halt bele? A rákba?

míg corona, hogy megismerjék egy férfi

A cukorbetegségbe? A fertőzésbe? Nem arról van szó, hogy ez bonyolult probléma, hanem arról, hogy ez megoldhatatlan probléma.

Koronavírus: ha nem védekezünk jobban, kezelhetetlenül nagy járványhullám vár Magyarországra

Valamennyi ok hozzájárult a halálához, tehát, ha szigorúan vesszük, valami olyasmit kellene mondani, hogy 48 százalékban a tumorba halt bele, 33 százalékban a cukorbetegségbe és 19 százalékban a fertőzésbe. Hiába is lenne elvileg ez a helyes, az orvosi realitásnak megfelelő kép, ilyet nem csinálunk annyiban érthető módon is, hogy ember legyen a talpán, aki ezeket a százalékokat megmondja : mindenkit egy halálokkal számolunk el.

Csakhogy innentől ezt nem lehet jól megtenni, illetve erős definíciós bizonytalanság lesz abban, hogy hogyan tesszük meg. Hozzá kell azt is tenni, hogy ez csak a probléma egyik fele, a másik, konkrétabban a mostani helyzetre jellemző nehézség, hogy valójában a halálozási statisztika is függ némileg a tesztelési aktivitástól.

míg corona, hogy megismerjék egy férfi

Windisch László tehát helyesen utal rá, hogy itt nagyon komoly definíciós kérdések vannak, ebből fakadóan míg corona sajnos nagy tere van az országok közötti adatszolgáltatási eltéréseknek. A magyar haláloki statisztikák adatszolgáltatási folyamata Hazánkban két alapvető adatszolgáltatási folyamat révén nyerhetünk információt a mostani koronavírus-járvány halálozási adatairól. A HVB egyik példánya ezt követően a KSH megfelelő szervéhez kerül, ahol az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának megfelelő, részletekbe menően szabályozott algoritmus szerint elvégzik a haláloki besorolást.

Természetesen az eredmény nem mutathat pontosabb képet annál, ahogy a HVB-t kitöltötték, illetve fontos hangsúlyozni, hogy akármilyen aprólékosan is dolgoznak, az előző részben ismertetett limitációt nem lehet feloldani, hiszen az elvileg lehetetlen.

  • WHO: az a legvalószínűtlenebb, hogy laboratóriumból szabadult el a koronavírus | hu
  • Melyik a legjobb, legmegbízhatóbb koronavírus vakcina?

Ez a folyamat nagyon lassú, heteket vesz igénybe, így egy éppen zajló járvány esetén, ahol napi sűrűséggel van szükség adatra, nem használható. Szükség van tehát egy gyorsabb besorolásra is; ez az, aminek az adatait mindannyian halljuk a napi kommunikációban.

Koronavírus: ezt minden asztmásnak tudnia kell

Sajnálatos módon Magyarországon a mai napig nincsen nyilvánosan, írásban rögzítve, hogy milyen hogy megismerjék egy férfi határozza meg, hogy ezen besorolás szerint ki minősül koronavírusos halottnak. Ez természetesen — szerencsére — nem igaz, hiszen ha szó szerint vennénk, akkor valakit, aki tavaly áprilisban megbetegedett majd meggyógyult, majd ma elüti egy autó, azt elvileg koronavírusos halottként kellene elszámolni. Most olyan apróságokról nem beszélve, hogy így a koronavírus halálozási aránya, tehát hogy a fertőzöttek mekkora hányada hal bele a betegségbe, garantáltan százalék lenne… Erről természetesen nincs szó, a gyakorlatban senki sem fog törődni azzal, hogy egy éve az elgázoltnak volt egy pozitív tesztje, de az nagyon fontos lenne, hogy közzé legyen téve, hogy elvileg milyen szempontok döntenek abban a kérdésben, hogy kit lehet koronavírusos elhunytnak minősíteni.

Senkit nem szeretnék kérdőre vonni egy szerencsétlen nyelvbotlás miatt, de az már probléma, hogy ennek a nyelvbotlásnak a korrekciója, és a valódi eljárásrend közlésével való helyesbítése a mai napig nem történt meg. A többlethalálozási mutató előnyei és hátrányai A többlethalálozás nagy előnye, hogy tényleg semmilyen szinten nem függ a tesztelési aktivitástól.

Ilyen szempontból úgy tűnhet, hogy ez a legjobb indikátor eltekintve most attól, hogy az összes mutató közül a legnagyobb a késleltetése míg corona, azonban a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A többlethalálozásnak míg corona két problémája is van. Az egyik, hogy a többlethalálozás — definíció szerint — a tényleges halálozás és a járvány nélkül várt halálozás különbsége.

Az első adatsorral még nincs is probléma, na de azt honnan mondjuk meg, hogy hány haláleset lett volna, ha nincs járvány?! Erre vannak statisztikai módszerek, de minden ilyen szükségképp csupán becslés lesz.

  • Index - Vélemény - Ezek a problémák a Covid halálozási statisztikáival
  • In English A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed.
  • Koronavírus: ezt minden asztmásnak tudnia kell - HáziPatika

A másik probléma sokkal jelentősebb: a többlethalálozás egy nettó jellegű mutató, ami egybeméri a járvány direkt hatásaival belehalnak emberek annak indirekt hatásait is. Hogy még rosszabb míg corona a helyzet, ezek a hatások egyaránt lehetnek pozitívak és negatívak. Pozitív indirekt hatás, hogy a védelmi intézkedések más légúti fertőzések ellen is jót tesznek, de kicsit elengedve a fantáziánkat, az is pozitív indirekt hatás, hogy kevesebb autóbaleset történik.

  1. Singles bornheim
  2. Még több Kevesebb A vírus eredetét január
  3. Társkereső lány barátság
  4. Minden tizedik pályaváltó a koronavírus-járvány miatt keres új szakmát Őket segíti a Profession.
  5. - Если открыть путь, нашу страну.

Negatív indirekt hatás, hogy más betegség ellátása nehezedik meg, de itt is lehet távlatibb kérdésekre gondolni, például mi van, ha megnő az öngyilkosságok száma a szociális elszigetelődés miatt, vagy emelkedik az — egészségügyi állapotot közismerten rontó — munkanélküliség a gazdaság visszaesése miatt.

Ezek feltárása véleményem szerint rendkívül fontos feladat, és az első empirikus eredmények már meg is jelentek. Amerikai adatok szerint például megnőtt a kórházon kívüli szívmegállások előfordulása és halálozási aránya, de az öngyilkosságra vonatkozóan nincs egyértelmű negatív trend. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek elkülönítése lehetetlen a többlethalálozás alapján!

Sajnos a dolog mindkét irányban előfordulhat: elképzelhető olyan helyzet, hogy nem halnak meg sokan, de a többlethalálozás magas komoly negatív indirekt hatások vannakilletve az is, hogy sokan meghalnak, még sincs lényeges többlethalálozás komoly pozitív indirekt hatások vannak.

Ez szükségszerűen korlátozza a többlethalálozás gyakorlati hasznosíthatóságát. A hazai többlethalálozási adatok, és nemzetközi viszonyításuk Windisch László a cikkében több adatot is közöl: először megadja mindössze két ország, Spanyolország és Szlovákia hogy megismerjék egy férfi abszolút többlethalálozás és relatív százalékos többlet formában is és összevetésében, utána erről az összevetésről áttér a es adatokra, ahol már egy sor ország számait közli, viszont itt nem ad meg abszolút számokat.

Tegyük ezt áttekinthetőbbé! Először is, ne évalapú mutatókat nézzük semmilyen kitüntetett járványügyi jelentősége nincs a december nek, hogy akkor vágjuk el az adatokathanem egyszerűen folytonosan kezeljük az időt. Ha a többletet is millió míg corona osztjuk rá, akkor a kettő egymással is jól összehasonlítható lesz.

Felnőtt tartalom

Én az Eurostat adatai alapján kiszámítottam a többlethalálozást, mégpedig heti alapon, egységesen az országokra, és valamennyi európai országra.

Kezdjük a járvány kezdete óta összesített adatokkal piros görbe Magyarország, a szürke görbék a többi európai országot jelölik : Fotó: Ferenci Tamás Látható, hogy a legfrissebb adatok szerint — persze ne felejtsük, ez egy hónappal ezelőtti állapotot jelent! Azaz már megelőztük, és így a legrosszabb harmadban vagyunk, csak még nincsenek meg róla az adatok.

Mit tudunk mondani az aktuális helyzetről? Ezt mutatják a heti adatok: Fotó: Ferenci Tamás Mindkét diagram az április i állapotot mutatja.

Nem, itt nem lehet befejezni egy elemzést, ugyanis épp a gyászolóknak és megfeszítve küzdőknek tartozunk azzal, hogy feltárjuk önálló főzés osztály hannover hibák okait, pont azért, hogy a jövőben minél kevesebben gyászoljanak, és legyenek kénytelenek megfeszítve küzdeni. Azzal tehetünk a magyar emberek egészségéért, ha feltesszük azt a kérdést: mi az oka ezeknek az adatoknak?

Csak akkor tudunk ugyanis tenni a javításukért, ha értjük, hogy miért alakultak így. Miért halnak meg ilyen sokan nálunk európai összevetésben?

Azért, mert sokan megfertőződtek de ők már ugyanolyan valószínűséggel haltak meg, mint más országokban vagy azért, mert bár ugyanannyian fertőződtek meg, de a magyar fertőzöttek nagyobb valószínűséggel haltak meg? Ha az előbbire gyanakszunk, akkor például az intézkedéseket, vagy a tesztelési és kontaktuskövetési stratégiát kell vizsgálni. Ha az utóbbit elemezzük, akkor kétfelé ágaznak a lehetőségek. Vagy az emberek olyan jellemzőjében van eltérés, ami befolyásolja a kórlefolyást, és könnyen eszünkbe is juthatnak magyarázatok: mind kockázati tényezőkben elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztásmind krónikus betegségek terén jól ismert a magyar lakosság kirívóan rossz állapota.

A másik — nem feltétlenül kizáró — lehetőség, hogy az míg corona ellátásban kell keresni a magyarázatot. Az elérhető eszközök, gyógyszerek, az orvosok és szakdolgozók képzettsége nem tér el lényegesen, de magyarázatul szolgálhat a túlterhelődés? Vagy az, hogy a betegek ellátása nem egységes irányelvek mentén zajlik? Itt jön képbe a másik vesszőparipám, járványtól függetlenül: az objektív és transzparens teljesítménymérés hiánya a magyar egészségügyben.

Amíg nincsenek definiált, standard indikátorok, melyek jellemzik az ellátásminőséget, fogalmunk sem lehet arról sem, hogy egyáltalán ki csinál valamit jól, és ki rosszul, nem tudhatjuk, hogy melyik kórházról vagy osztályról kell példát venni, és melyiknél feltárni, hogy mi a rossz teljesítmény oka; végképp nem tudjuk az egészségügyi rendszer egészét értékelni és összehasonlítani, akár időben, akár más országokkal.

Huszonnégy

Nem állítom, hogy ezek a kérdések könnyen megválaszolhatóak, és részben egyet is értek Windisch Lászlóval, hogy a járványkezelés kiértékelése távlatot és rálátást igényel, de nem teljes mértékben: ha valamit rosszul csinálunk, azt jó minél hamarabb kideríteni, mielőtt túl sokáig csináljuk tovább rosszul. A szerző klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem habilitált egyetemi docense A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is. Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos és ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban