Flört a 19. században. Account Options
A jó házasságról alkotott elképzelések a Mindezek az elgondolások az általam felhasznált források jellegéből adódóan többnyire a magyarországi, illetve az erdélyi elit gondolkodását tükrözik. A társadalom, illetve az egyén maga is elsősorban e közösségen belül határozta meg saját szerepét, különösen a társadalomban elfoglalt helyét.
A jó házasságról alkotott elképzelések a 19. században
Ez a szemlélet a családot a társadalom alapsejtjének tekintette, így az egyén családalapítóként és -fenntartóként, valamint és utódnemzőként a társadalom fenntartójának összefüggésében volt értelmezhető.
Úgy rendelte pedig [ A nőnek nem marad más, minthogy imádkozzon, illetlenségnek számítana, ha ő keresne magának férjet. Bizonyos életkor után — nem mellékesen a normák által előidézett nyomásnak köszönhetően is — a fiatalok kezdték sürgetőnek érezni a férjhez menés vagy a nősülés kérdését.
Az elit körében a származás, mint a legfontosabb tényező érvényesült, megteremtve a házasság kereteit, az ismerkedési alkalmaktól, az udvarláson és az esküvő lebonyolításán át, a házaséletre indulók életkörülményeinek biztosításáig.
Az ismerkedés keretéül szolgáltak gyermekkorban a különböző rokoni és baráti látogatások, majd a társasági életbe való bevezetés után a bálok, estélyek, illetve egyéb olyan alkalmak, amelyek lehetőséget kínáltak a fiatalok számára a párválasztáshoz, az udvarláshoz, vagy egyszerűen csak a mai szóval élve flörtöléshez, amely noha nem volt szívesen vállalható, mégis természetesen jelenlévő megnyilvánulásnak számított.
A házasságot megelőző ismerkedés, udvarlás tekintetében kiemelten fontos volt a báli szezon mellett a fürdőre járás. Az üdülőhelyeken vezetett regiszterekből kirajzolódik a látogatók köre, származása, tevékenysége, a fürdőzés alatt keltezett levelek, naplóbejegyzések által pletykák, pikáns történetek is napvilágot láttak.
Több olyan házasságot ismerünk, amely egy-egy fürdőzéskori találkozásból született.
A viktoriánus kor visszafogottsága, erkölcsössége és szigorú szabályai az ismerkedést is korlátozták. A fiatalok helyes, illendő viselkedését a nagyobb eseményeken gyakran chaperone-ok felügyelték, ám a hölgyek és az urak így is megtalálták a módot a flörtölésre. Mivel látványosan nem közeledhettek egymáshoz, ötletes trükköket kellett bevetniük, ha kiszemeltek valakit. Gyakran apró mozdulatokkal, legyezőkkel, zsebkendőkkel vagy épp sokat mondó kártyákkal üzentek egymásnak. Legyezővel flörtöltek a viktoriánus korban A bálok és a rendezvények remek alkalmat biztosítottak az ismerkedésre, de a szabályok az udvarias beszélgetéseknél és a táncnál nem engedtek sokkal többet.
A magyar társadalom a házasságot többnyire a családi érdek felől közelítette meg, különösen igaz ez a felső tízezer esetében. Az elit körében gyakori volt az egymással való házasodás, amelyet a cím, a presztízs, a vagyon, stb.
Egy igen kedves, eszes ember, már rég vágytam őtet megismerni, mert sokat hallottam róla beszélni és a plánumaimba, melyek tudom soha nem történnek meg, azt határoztam, hogy ő legyen a Clariss férje, először, mert magyar, másadszor, mert gazdag lesz, harmadszor, mert herceg lesz. Clariss igazába hercegnének van teremtve.
És most, megházasodott és elvette aʼ — szobalyányát! A jó házasságot illetően a Különösen a nemesi családok körében volt jellemző, hogy a házasság érdekében egyik fél singleton fiatal hall coastal carolina. Anyám azt mondja neki, hogy tegye meg, mert miért rontsa el egész jövendőjét egy külső formáért. A házasság szemmel láthatóan az egész család számára fontos esemény.
A szülők feltétlenül a frigy mellett állnak, hiszen mindamellett, hogy a fiatalok között láthatóan kölcsönös vonzalom van, egy Károlyi vej jó partit jelentett anyagi és társadalmi szempontból egyaránt.
Végül Zichy Pál Ferenchez ment feleségül, akivel a nővérével és édesanyjával, Bethlen Katalinnal folytatott levelezése alapján boldog házasságban élt. Mindez — ahogyan Szegfi Mórné Kánya Emília a Családi Kör szerkesztője A nőről című írásában rámutat — azon múlik, hogy a felek mennyire tudják elismerni egymást, többeknél megjelenik az érzelem, mint összetartó erő. Az érzelmek egyre erőteljesebb hangsúlyozásával párhuzamosan a szülők akaratának flört a 19.
században is csökkenni látszik.
Könnyű esti flört
Már három éve hogy őt esmerjük, ʼs soha csak egy szócska sem árulá el szándékát, ʼs nekünk, mert nem volt okunk, nem juta soha eszünkben ezt gyanitani. Ezért volt nyilatkozása olly nagyon váratlan.
Apám megköszöné Pap Endrének háza eránti szivességét ʼs ki mondá hogy engem még soká nem akar férjhez adni. Ekkor ő azt mondá, hogy bár mily soká is — fog várakozni. De apám engem nem akar lekötni, ʼs nem is fog soha; mert mint mondá ki kezeskedhetik valaki érzeteiről!
lorem iposum dolor
Érdek és tiszta szándék, kényszer vagy szabad akarat? Flört és udvarlás, érzelem vagy érdek között nehéz megragadni azokat a pontokat, amelyek alapján megrajzolható egy, az esetek többségében relevánsnak tekinthető modell.
A bigottságról híres viktoriánus korban a nők nem fejezhették ki csak úgy szóban az érzelmeiket. Szigorú szabályok és társadalmi szokások vonatkoztak a másik nemmel való érintkezésre is. A lányok és asszonyok azonban már akkor is ravaszak voltak, és anélkül, hogy kinyitották volna a szájukat, különböző kiegészítőikkel pontosan tudták jelezni, amit akartak. Kommunikáltak legyezőikkel, szépségpöttyeikkelde még a könyveikkel is.
Különösen a személyes jellegű források világítanak arra rá, hogy általuk érdemes vizsgálni azt, hogy mennyire függött a házasság a szülők vagy az egyén akaratától, mennyire tekintette az egyén és a társadalom az élet értelmének a házasságot, stb.
A források ugyanakkor visszatükrözik mindazt a dinamikát, amely a házasságot és a hasonló kérdéseket — nevelés, divat, egészséges életmód, flört a 19. században tevékenységek, stb. Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
Ez megvolt?
